Megint négyet kaptunk, igaz, most ugyanennyiszer mi is beköszöntünk odaát.

Csere nélkül mentünk neki az ütközetnek, így mindenkinek be kellett osztani az erőtartalékait. Ellenfelünk a kezdéskor még kevesebb emberrel rendelkezett pár percig, talán ha az elején a torkuknak ugrunk, akkor berámolhattuk volna a vezető találatot, de ez a taktika ugye az ATP tartalékok idő előtti kiürüléséhez vezetett volna, így mindkét oldalon viszonylagos nyugalommal indultunk neki az ütközetnek.

Krisztián gondoskodott a retro hangulatról, amúgy Grosics módjára, kesztyű nélkül védte végig a meccset :) Az első percek álmoskás játékát az ellenfelünk törte meg egy góllal (időközben teljes létszámra duzzadtak...). Hamar jött a válasz, Roli bedobását Huba fejelte a kapura/kapusra, akinek sikerült valahogy beszerencsétlenkedni a játékszert, így ismét egál volt. Aztán megint odaátról jött a következő találat, Csabi rúgott földbe egy felpassznál, a fanatics rutinos öregjei pedig könnyűszerrel vitték gólig a 2-1 elleni szituációt.

Hál' istennek erre is volt válaszunk: Tomi ugratta ki remekül (jobb külis ívelés) Csabit, aki 7-8 méteren egyből a levegőből félfordulattal célozta meg a kaput, a lövésbe még beleért a kapus, azonban az újabb egyenlítő találatot nem sikerült megakadályoznia. (2-2). Ha jól emlészkem, akkor az első félidőben már nem változott az eredmény.

A második etapban aztán megint a megszokott menetrend szerint a túloldalról jött a gól, egy kapu előtt keveredést követően ellenfelünk nyurga embere szép találattal lőtte ki a hosszút legnagyobb bánatunkra...(2-3). A védekezést egyébként nem sikerült jól szerveznünk, ebben én is ludas vagyok, hiszen bár megbeszéltük, hogy ketten Csabival fogunk hátul vitézkedni, a vérem mégis vitt előre. Ennek mondjuk egyszer meg is lett az eredménye :) Egy hátsó labdaszerzést követően "megiramodtam" vagy inkább "lendületbe jöttem" a pálya bal oldalán, leszállt a lila köd (Csabi már a saját térfelünkön biztos volt, hogy ebből nem lesz passz:) ), a kicsit hosszan megtolt labdára azonban az ellenfelünk kapusa rossz ütemben jött ki, így viszonylag kiszorított helyzetből sikerült elpöcizni mellette a labdát, ami az újabb egyenlítőt jelenetette. (3-3)

És ekkor olyan történt, ami ezen a meccsen még nem, nevezetesen megszereztük a vezetést! Tomi kavart a középpályánál, valahogy sikerült lövőhelyzetbe kerülni, a kipattanó löketre Roli csapott le, és közelről szerezte meg a vezető találatot! Én üvöltöttem egyet, mert éreztem, hogy egyébként jobbak vagyunk, és meglehet a meccs, nagyon kellett ez a gól...(4-3)

Védekezési hiányosságaink azonban sajnos újabb gólra predesztináltak bennünket, ezúttal Hubáról lőtték az egyenlítő találatot, melynél a kilencesről eleresztett lövés talált utat a lábak erdejében a kapuba - szegény Krisztián nem sokat láthatott belőle...(4-4)

Azt hiszem mindenki egyetért abban, hogy ez egy abszolút nyerhető meccs lett volna, még így is, hogy nem volt cserénk. Ha lett volna, akkor egy fokkal könnyebben :)
Korrekt volt az ellenfelünk is, nem voltak nagy csörték, bár az első sárga lapunkat Csabi azért összeszedte :)

Még mindig keveset beszélünk, Krisztián nyugodtan irányíthatsz a ketrecből, ha látod, hogy lóg az ember. Többet kellene beszélnünk, talán  a passzoknál is változatosabb kombinációkkal kellene előrukkolnunk - de azt hiszem ez az együtt töltött percekkel megjön majd, csak idő kérdése.