Vidék Íze FC

2. forduló

Alapszakasz

Első bajnoki szezonunk utolsó mérkőzésére került sor tegnap, aminek nem kevesebb tétje volt, mint a szezon közben kitűzött Alsóházi bajnoki cím elérése. Ehhez – köszönhetően a múlt heti balszerencsés és/vagy sportszerűtlen vereségünknek – nem volt elég legyőzni aktuális ellenfelünket; a sok, gyors fiatalból álló és irigylésre méltó cheerleader gárdával rendelkező GC gárdáját (a következő szezonra való felhívás: Vidék Íze FC futballista feleségei egyesüljetek!), de az alapszakaszból 4 ponttal többet hozó Krízis csapatának botlását is ki kellett szurkolnunk. (cikkünk írásának pillanatában még nincs hírünk arról, hogy végül 5. vagy 6. helyen végzett alakulófélben lévő, de sokra hivatott társaságunk.)

Sajnos a szezon végére sem épült fel 2 kulcsjátékosunk, így Laci és Muslera (illetve most már Marchetti) nélkül álltunk fel, de a legnaposabb városból sietett segítségünkre testvércsapatunk, az Útakadály és Csokival a kapuban, valamint TG-vel a védelem tengelyében megerősödve, 2 cserével vágtunk Neki az ütközetnek.

Azt hiszem a szezon egyik legérettebb játékát nyújtva, helyenként okosan adogatva, higgadtan, hátul jól zárva és egymást segítve kezdtük a mérkőzést és helyzeteink nem is maradtak el, míg a másik oldalon nem igazán volt jele annak, hogy az ellen gólt szerezhet. Aztán egyszercsakhogyhogycsaknem mégis! (0-1) Pffff…nehezemre esik ezeket a mondatokat leírnom :), de Tsabee barátunk körülményessége és rég nem látott, eget verő hibája kellett ahhoz, hogy hátrányba kerüljünk. :P Az ilyen és ehhez hasonló hibákat még ’serdülő 2’-ben szokták elkövetni a kis lurkók, akiket aztán gyorsan el is tanácsol az edző Gabesz bá, hogy nézzen valami más sport után. Tegnap este mi is egyeztettünk Hubával, de nagyon szűk a keretünk és Tsabee egyébként is időben fizet és nagyon lelkes! :)

De érezte ő is ezt és a kapott gól után a pályát felszántva, jó megoldások sorozatát bemutatva kisvártatva egy gólpasszal ’kért a csapattól’ bocsánatot. Mesteri szögletét HPeti vágta a kapu bal oldalába. (1-1)

Kiemelni senkit nem tudnék, mert tényleg csapatként uraltuk a meccset, az ellenfélnek igaz helyzetére nem is nagyon emlékszem (mindez persze nem von le semmit sem Csoki bácsi magabiztos teljesítményéből), egy-egy alkalommal kellett csak a kapu előterében takarítanunk. Végül HPeti remek egyéni alakítása és az ellenfél kapusának hibája tette lehetővé, hogy megszerezzük a vezetést, mivel helyzetekben és szép megoldásokban nem volt hiány, ezért úgy gondolom, hogy teljesen megérdemelten. (2-1)

Ezt követően jól védekezve, az ellenfélnek kevés teret adva hoztuk le a hátralévő perceket és, ami igazán pozitív, hogy csak az utolsó néhány percben (ez már talán a fáradtságnak volt betudható) akadtak gondjaink a labdafelhozatallal, egyébként többnyire meg volt a szükséges mozgás és az üres ember ahhoz, hogy a földön járatva vigyük fel a labdát. Szintén pozitívum, hogy a korábbi egyből 'gólpasszaink' helyett, az egyszerűbb megoldásokat választottuk, ennek köszönhetően a labda is többet volt nálunk és tudtuk a játékot irányítani. Újdonság volt még és a jövőre nézve biztató, hogy alkalmankénti felíveléseinknél, kidobásainknál Huba és Roli is nyugodtan megtartotta és a érkezőket megvárva játszotta meg a labdát a korábbi elsőszándékos megoldások helyett. Ha valami kimaradt volna, akkor várom a hozzászólásokat!

És közben újra meglátogattam a metrosport honlapját! Múlt heti, kevésbé sportszerű tettét kicsit kompenzálta a Krízis gárdája, így...

BAJNOKCSAPAT!-BAJNOKCSAPAT!

Alsóházi bajnok a VIDÉK ÍZE FC!

Gratulálok mindenkinek!

Az első szezont hamarosan egy kis szezonértékelővel zárom majd le!

 Egy cserével - Laci sérülése okán igazolt hiányzóként maradt távol - vágtunk bele a csütörtöki hőségben a következő összecsapásnak.

Az első percekben mindenki próbált úrrá lenni a hőség általi általános elnyomottságnak, egyik csapat sem akart a másik torkának esni, viszonylag alsóbb fordulaton kezdtünk neki izmaink meccshez melegítéséhez. Csabi és Peti kezdett hátul, Huba próbált meg középen irányítani, elöl pedig Tomi és Roli jelentette a kétféle veszélyt a kapura. Nos ez a kezdő elhelyezkedés pár perc után átalakult, ám furcsa módon ez már nem jelenti a korábban oly' jellemző védekezésbeli "összeomlást". Én is elöl találtam magam - vitt a vérem :) Hozzáteszem jó jel, hogy a csapatból ezen a meccsen mindenki beszélt! Tényleg mindenki, és azt hiszem ez jó hasznukra lesz a következőkben is, úgyhogy őrizzük meg eme szokásunkat. A védekezés szervezettsége több erőt és összpontosítást biztosított a támadásainkhoz, bár azért szokásunkhoz híven megint sok helyzetet pazaroltunk el az egész meccs alatt, de ahogy HP mondta, legalább voltak helyzeteink, és ez tényleg megsüvegelendő!

Hogy a gólokról is essék szó: az első találatot mi jegyeztük, Huba tekergőzött a labda körül az ellen kilencesének magasságában, majd valahogy kihozta a bolyból a bogyót, Tominak passzolt, aki egy csel után kilenc méterről mutatta meg a játékszernek, hogy hol is van a helye. (1-0)
Ha már így belejött a gólgyártásba, akkor Tom vállalt még egyet, egy kontratámadás után önkéntes bőradásban részesítette ellenfelünk védőjét, majd lapos, pattogós csavarása a bal alsóban kötött ki. (2-0)

Jellemzően ilyenkor szokott jönni nálunk a hidegzuhany, a biztos előny birtokában történő higgadt labdatartás nem erősségünk egyelőre - most sem tudtuk elkerülni a hullámvölgy alját: először Roli bedobás, illetve oldalról berúgása sikeredett öreganyámosra, olyannyira, hogy az ellen hipp-hopp lecsapott rá, a saját kilencesünknél kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk, Krisztián hiába próbált meg becsúszva menteni, a gólt már nem kerülhettük el, ráadásul kapusunk mutatványát egy sárga lappal honorálta a játékvezető. (2-1)

Ezzel fordultunk a második részre, ahol az egyenlítő találattal kedveskedett nekünk a monster, kontrából született a találat, az első próbálkozás kipattant Krisztiánról, aki azonban a földön maradt, a kipattanót ellenfelünk higgadtan lőtte be a gólvonalon még menteni próbáló Peti mellett. Nem jó ómen ez a vezetés, mindig ez a vége...illetve nem volt még vége. A egyenlítés okozta zavar leginkább Krisztiánra ragadt rá, kapusunk egy nagyon sután sikerült kirúgását, az előtte kolbászoló rózsaszín mezesbe rúgta, ahonnan a mi ketrecünkbe vándorolt a "palermóiak" vezető találata...elég lélekromboló pillanatokat éltünk át...

Node a mélységből lehet felfele törni! Hajnal Peti sokadik megiramodása a baloldalon ezúttal kísértetiesen hasonló helyzetben találta meg druszáját, mint két meccse, ám mennyiben más volt az eredmény! Bak Peti jobbik lábával, remekül érkezett HP mesteri beadására, így ismét egál volt az eredményjelzőn. (3-3)

Mindkét alakulat mindent beleadott, hogy megszerezze a győztes találatot, az egy pontos alamizsnával egyik fél sem érte be. Ellenfelünknek majdnem sikerült is összevakarnia a negyediket, azonban Roli úgy gondolta, hogy ez igazán nem lenne helyénvaló, és kétszer is a kapu torkából tisztázott! És hogy ne legyen értelmetlen ez a hősies viselkedés, arról a kontratámadásunk gondoskodott - Huba kapta meg a labdát a bal oldalon (Tomitól?,Petitől?), befelé húzott, majd a hatoson belülről, kicsit éles szögből lőtte el a kapus lábai között a negyedik találatot. A lefújásig még Krisztián is bemutatott egy bravúrt, így újabb három ponttal gazdagodtunk.

Küzdős, seggünkön levegőt vevős, izzadtságszagú győzelmet arattunk. Gratulálok mindenkinek!
Man of the match: Roland

Alakulófélben lévő kis csapatunk túlélve az első játékkör küzdelmeit, kivívta a jogot arra, hogy részt vegyen a rájátszás küzdelmeiben, méghozzá a rangos Alsóházban!!! Az utóbbi hetek javuló játékát és az ehhez párosuló töretlen lelkesedést nézve nem tűnt irreálisnak a csapatvezetés a játékosok előtt sem titkolt célkitűzése, miszerint a Vidék ízét az 5. olimpiai pontszerző helyen szeretnék látni a bajnokság végén. Ebbe bizony sok botlás nem fér bele, lehet, hogy egy se, de lehet, hogy még annál kevesebb se…

Kapusunk felépülésével (hozsánna!) Huba újra felhúzhatta magára a bajnokság mezőnyének legszebb mezét, míg Laci sajnos a maródiak listájára került (már, ha 1 ember képes egy listát alkotni), őt Egi helyettesítette, így 2 cserével vágtunk Neki a Krízis elleni visszavágónak (emlékeztetőül: az alapszakaszban 4-3-ra nyertünk – a szerk.)

Az utóbbi mérkőzésekhez hasonlóan, azaz akár már tendenciáról is beszélhetnénk, jól visszazártunk és nem igen engedtünk teret az ellennek, míg a félidő elején okosan a földön járatva a bogyót fejlődtünk felfelé és bizony a helyzetek sem maradtak el (előbb id. Bak, majd ifj. Bak forgácsolta a kapufát, de az ellen kapusa is észre vétette magát 1-2 védéssel). Hogy megijedtünk-e attól, hogy ilyen jók vagyunk vagy az ellenfél mászott ki saját magából (mármint, hogy a Krízis kijön a krízisből!!! értitek?! ez különösen vicces szófordulat ám! J), de a félidő második felére mintha kicsit megzavarodtunk volna, kapkodóvá vált a játékunk és elővettük a már-már elfeledni vélt kidobásokat (Muslera persze nem tudhatta, hogy sérülése alatt szinte megtiltottuk Hubának, hogy ne laposan indítsa útjára a játékszert, ugyanakkor az is igaz, hogy kevesebbet mutattuk magunkat, megnehezítve ezzel a dolgát.) Aztán egyszer csak megszereztük a vezetést, az akció pontos története említést sem érdemel! 1-0 ide ez a lényeg! írnám szívem szerint, de az igazság az, hogy most Tsabee barátomról leszek kénytelen nagyon hízelgő dolgokat írni… egy középpályán megszerzett labdával iramodott meg kihasználva messzi földön híres kezdősebességét, majd miután néhány pillanat és még ennél is kevesebb méter elteltével a fáradtság jelei mutatkoztak meg gyöngyöző homlokán, elővette a rutinos jobb lábát és tanárian tálalt az akciót kísérő Egi elé, aki magabiztosan fejezte be az akciónkat. 1-0! és ezzel az eredménnyel cserélhettünk térfelet az ekkor még szimpatikusan, később már elég durván játszó ellenfelünkkel.

Arról, hogy nem tettünk pontot a mérkőzés végére viszonylag gyorsan, arról leginkább én meg kicsit HP tehet. 2 egymás követő akció és 2 egymást követő Tomi (gól)passzt követően sikerült az üres kapu mellé lőnünk. (az első akció különösen látványos egyérintőre sikerült HP és Tomi között, igazából ezt nem akartam én elrontani, hogy megállítom a labdát és még egyszer kénytelen leszek beleérni… J, a másodiknál HPeti nem pont szemben és nem teljesen laposan kapta a labdát, de az ő technikai tudásával azért… J) Ezután pedig megkaptuk a szezonunk első és remélhetően utolsó potyagólját… a laszti olyan lassan gurult át Muslera teste alatt/lábai között, hogy a kispadon ülve azt hittem még én is elérem, ha gyorsan lejön valaki és cserélünk… J 1-1! de szerencsére belefért! merthogy belefért és erről ’Man of the Match’ Tsabee gondoskodott. Ha jól emlékszem egy általa indított akció során kapta vissza a labdát, a lövésébe viszont beleléptek, hősünk azonban a földön fekve is a ketrec felé terelte a bőrt és innentől kezdve komikus körülmények, az ellenfél kapusának és egyik védőjének hathatós közreműködése járult hozzá az újabb vezető gólunkhoz! 2-1! A mérkőzés végén végre némi rutint felvillantva nem akartunk mind az 5-en még egy gólt lőni fél perccel a vége előtt, így megőriztük csekélyke, de megérdemelt előnyünket! 3 potyka zsebben, szép volt srácok!

A fentiek margójára: kiemelném Tsabee nagyon jó teljesítményét, hibátlan védőmunka, a támadásokban való egyre aktívabb részvétel, gól-gólpassz, no comment…Egi újabb (vendég)játéka nagyon hasznos volt, jóval stabilabbak lettünk hátul vele. reméljük a ’vendég’ szócska elhagyható lesz a jövőben és számíthatunk a játékára rendszeresen. Emellett Roli nem tudom, hogy mit evett/ivott a meccs előtt, de kettő biztos, 1 hogy nem adott belőle nekünk illetve, 2 hogy szerintem eddigi legjobb meccsét nyújtva nagyon harcosan és határozottan, sok fontos szereléssel (néha kicsit túl keményen J), labdaszerzéssel vétette észre magát. Valamint ezen a meccsen már sokkal okosabban forgattuk a 2 cserénket. A következő ütközet az alapszakaszban szintén legyőzött, azonban az utolsó 4 meccsén veretlen Pom-pom lesz. Forza VI!

Sajnos kapusunk továbbra is lábadozik térdsérüléséből, ezért ismét magamra öltöttem a hosszú szerelést, ennek megfelelően tehát cseréből is egy emberrel próbáltunk a diadal útjára lépni.

Zöld ellenfelünk elleni első etap viszonylagos nyugalomban telt. Mindkét oldalon alakultak ki kisebb-nagyobb helyzetek, de egy-egy kapu előtt elsuhanó veszélyes keresztbe lövésen kívül a mi kapunkra nem sok veszély érkezett.  Támadásainkat hátulról felépítve, viszonylag sok beindulással szövögettük, sajnos azonban nem tudtunk gólig eljutni. Ellenfelünk egyikének alkohol-dehidrogenáz enzime elfogyni látszott, így a túlerőbe kerülő etil-alkohol meglehetős bódultságot idézett elő a szóban forgó személynél, minek eredményeként egy hőzöngő, alattomos utánrúgásokkal tűzdelt játékkal hozakodott elő.

Az első félidei góltalanságot a második félidőben pótolták a felek. Ellenfelünknek sikerült megszereznie a vezetést, a középpályáról induló emberre nem léptünk ki, ő pedig sikerrel vette be a ketrecet. Hamarosan jött a második találatuk is, egy szintén elkerülhető szögletgólt kaptunk. Kaptak egy hetest is, amit kihagytak, nekünk viszont sikerült a szépítés, örömünk azonban nem tartott sokáig, mert hamarosan a harmadik találatukkal már 3-1-et mutatott az eredményjelző. Még egy gólra futotta az erőnkből, így a végeredmény 3-2 lett.

A második félidőben elkövettünk egy nagy hibát, nevezetesen, hogy mindössze egyszer cseréltünk (HP-Roli), utána viszont semmi. Ilyet többé ne tegyünk. Aki meg lent van, az is szóljon, hogy csere - kicsit mindenkit elvitt a meccs heve.

Ki a bánat lőtte a második gólunkat? Mert egyet lőtt B.Peti, arra emléxem, de a másikra nem...valaki segítsen, mert a kapuból a túloldali események már elhomályosulni látszanak :)

Hubával való egyezségünknek megfelelően felváltva tudósítunk a 3 pontokról, így most újra rajtam a sor, ami örömteli és egyúttal remélem, hogy a következőre nem kell majd sok-sok hetet várni.

A meccsnek nem a legjobb előjelekkel indultunk Neki, a hétközi 30 fokok és rengeteg százalékos páratartalmak riogatása mellett egy durva sérüléshullám is elérte amúgy sem túl bő keretünket, aminek következtében nélkülözünk kellett bugyikék kapusunkat valamint TG sem tudta tiszteletét tenni a nemzet fővárosának ebben a könnyen megközelíthető szegletében.

Miután eldőlt a nap kérdése, azaz ki védjen? és Huba bevállalta ezt a feladatot (külön köszönet Csoki bácsinak, hogy mindezt nem alsónadrágban kellett véghezvinnie a tesónak...nagyon szép ajándék by the way! :) ) az időjárás is 'tökéletes foci időre' váltott, így 1 cserével kezdtük el hajszolni a második győzelmünket.

A mérkőzés óvatos puhatolózással kezdődött, hogy ne legyünk izgalom nélkül arról az 'older Buck bro' gondoskodott, 1-2 hátsó indiszponált megmozdulás után riogathatott az ellen, amit szerencsére megúsztunk. Ezt leszámítva ügyesen visszazártunk, egymást segítve védekeztünk, előre játékban pedig a földön tartva a labdát igyekeztünk helyzeteket kialakítani, egy félpályás labdaszerzést követően pedig Tomi ugratta ki HPetit, aki higgadtan értékesítette a kontránkat, a pöttyöst laposan a hosszúba helyezve (1:0). Ezt követően még számos helyzetünk volt (a teljesség igénye nélkül: Tomi összpontosított 1-2 alkalommal kevéssé illetve egy kapufát is jegyeztünk Laci nagy passza után egy balosom révén, amit ha jól emlékszem tovább is passzolhattam volna Rolinak), hátul pedig remek helyettesnek bizonyult Huba, így aztán a félidőig már nem változott az eredmény.

Fordulást követően sajnos hamar egált mutatott a mérkőzés statisztikai lapja. Az ellenfél támadása után már úgy tűnt, h labdát szereztünk, amikor szerencsétlen módon visszakerült az ellenfélhez a játékszer, erre nem számítva lemaradtam az emberemről, aki a rövid sarokba lőtt. Kis idő elteltével jól megszokott szituációba kerültünk, vezetett az ellenfél...egy rettentő jól eltalált majd' félpályás löket kötött ki a jobb felsőben. (1:2) Azt, hogy élvezetes, fordulatos meccs volt, bizonyítja, hogy kisvártatva egyenlítettünk. Tomi kapott labdát a bal szélen, ügyes csellel megiramodott a krétacsík mentén és szép keresztpasszát Laci vágta a hálóba. A játékot inkább mi irányítottuk, szép támadásaink voltak, érezni lehetett, hogy egyre jobban kezdünk összeszokni, de egy-egy passzba még hiba csúszott, így nem sikerült újra előnybe kerülnünk. És ahogy az ilyenkor lenni szokott... bár félig-meddig én voltam a ludas benne, szvsz (aka 'szerény véleményem szerint) újabb peches gólt kaptunk. Egy előre vágott labdát fejeltem vissza a középpályára támadásindítás reményében, de az elveszített labda újra úgy dadogott egyik lábról a másikra, hogy az ellenfél került lövőhelyzetbe, értékesítve a ziccert. (2:3) Rendületlenül próbálkoztunk és 1 perccel a hármas sípszó előtt Tomi óriási gólt tekert a bal felsőbe újra egalizálva az állást. (3:3 - elmondása szerint a meccs után nagyon fájt a jobb lábfeje, ami így szokott lenni, ha valaki ekkora gólt lő. de én ezt honnan tudhatnám... :) ) Az ellenfél okos matekosai egy nagyon számológéppel kiszámolhatták, hogy nekik nem elég az 1 pont, így utolsó lehetőségeik egyikébe kapaszkodva bedobásuk elvégzéséhez a kapusuk is előrejött emberfór kialakításának a reményében. Erőszakos letámadásunkkal azonban HPeti labdát szerzett és az utolsó percben az üres kapuba gurítva beállította a végeredményt! (4:3)

Nyertünk! És újra elmozdultunk a 10. helyről! Külön kiemelném Huba teljesítményét a kapuban illetve szerintem Rural Flavour-ös pályafutása legjobb teljesítményét nyújtotta Tsabee és Laci is ezen a napon.

Kezdő: Huba - BPeti, Laci, Tsabee, HPeti, Tomi

Csere: Roli

A végére egy kis elemzés avagy Tsabee féle gondolatébresztő/vitaindító:

3 szituációt emelnék ki:

1) bár a védekezésünk sokat javult már, arra próbáljunk meg odafigyelni, hogy egy eladott labda esetén, főleg, ha esetleg egy hátsó rossz passzból indulhat az ellenfél, középről ugyanúgy segítsünk vissza és ne hagyjuk, hogy emberfór alakuljon ki.

2) ez főleg Tomira és rám vonatkozik, miszerint, ha jól felállt az ellenfél védekezése és/vagy nincs elől mozgás, akkor a vissza passz (akár kapusig) is legyen opció újraindítva a támadást.

3) már-már magyar betegség, nagy fegyelmezetlenség volt a résünkről, hogy 20 másodperccel a vége előtt, mikor nálunk volt a labda és HPeti elindult vele, én elől voltam és még ketten elindultak hátulról, egyedül hagyva Tsabeet. El is passzoltuk a labdát, amiután lekontráztak minket, úgy hogy mi vezettünk és kábé csak el kellett volna rúgnunk a labdát és nem sokon múlott, hogy az uccsó másodpercben egyenlítsenek. ilyenkor legyünk rutinosabbak és ne rohanjunk el ennyien!

a 3 pontért jár a 'Bravó Vidék íze!' és jövő héten folytassuk!

A bal oldali menüpontban a Sorsolás alatt írogatom a táblázatba az eredményeket :)

Eddig 7 meccsen rúgtunk 20 gólt (2,85 átlag) és kaptunk 36-ot (5,14).
Ez utóbbi azért elég kemény szám, természetesen vezetjük vele a tabellát :)

Azért beillesztem ide is, hogy meglegyen:
 

Gondoltam legyen itt is meg, mindannyiunk javára :)

"Szevasztok Srácok!

Új álompár született! A Vidék Íze és a győzelem íze végre egymásra találtak :) (by Peti)

Megvan tehát az első győzelem, igazán megküzdöttünk érte - lássuk a történéseket.

Krisztián-Csabi-B.Peti-Roli-Tomi-Huba

A históriához hozzá tartozik, hogy csere nélkül kellett végignyomni a találkozót, mivel Peti és Laci döntőt játszott az üzleti ligában. Krisztián szokás szerint angolosan érkezett, sípszóra. Ez már lassan védjegyévé válik, amint nekem is a kapuban történő bemelegítés :)

A kezdő sípszót követő percben mindjárt sikerült helyzetet kialakítani, a keresztben beinduló Huba elé Csabi tálalta remekül a játékszert, az átvétel után jött is a lövés, az ellen kapusa azonban magabizztosan hárított - minket kicsit lendületbe hozott, tudattuk magunkkal és az ellenfelünkkel is, hogy itt bizony van keresnivalónk. Mindenkin nagyon érződött a nyerni akarás, azonban ez sajnos sokszor erőlködésbe fordult át, jópár esetben hiányzott a kellő higgadtság, pontosság. Nagyon be akartuk passzírozni a vezető találatot, persze vigyázva arra is, hogy az erőnléttel jól sáfárkodjunk. Védekezésben először tudtunk megsüvegelendően helyezkedni, a támadásépítésben történő apró hibák azonban sokszor idegesítőek voltak, gyakran kiabáltunk a másikkal, ami nem szokott semmi jóra vezetni. Ez azonban átragadt az ellenre is, ők is a másikban látták a helyzeteik elmaradását, így az első félidő végére idegileg felspannolva, de gólok nélkül fordultunk.

A második etapban aztán sikerült összekapni magunkat, jobban összpontosítottunk így egyre másra jutottunk el gólhelyzetig, de a vezető találatig kapufákkal volt rögösre kövezve utunk :) (Huba nagyon szerette eme estén a pepita alumíniumot). Aztán egy támadásnál Tomi vette észre az emberéről leváló Hubát, remekül - amúgy Iniestásan - tekerte be a védő mögé-támadónk elé a bogyót, az akadály másik őskövület csatára pedig kapásból kilőtte a hosszú alsót. (1-0)

Ellenfelünk a gólt követően mintha magasabb sebességre kapcsolt volna, támadásaik azonban rendre elhalt a védőfalunkon, az ebből induló kontráinkban pedig végig benne volt a gól, Roli remek keresztpasszát azonban sikerült megint kapufára tennem...(remélem a következő meccseken ezek majd befele pattannak). Tomi azonban nagyon érezte a belsős megoldásokat ezen estén, mely egy újban gólban manifesztálódott: szabadrúgáshoz jutottunk az ellenfél kilencese magasságában, melyet Csabi trükkösen legurított Tominak, aki kíméletlenül pókhálózta ki a bal felső sarkot - szépségdíjas megoldás volt, remélem benne lesz az esti CNN összefoglalóban :) (2-0)

A vége előtt öt perccel az ellenfélnek sajnos sikerült visszakapaszkodnia a meccsbe: egy rosszul sikerült szögletet követően nem sikerült visszarendeződnünk, a létszámfölényt pedig több-kevesebb szerencsével gólra váltotta a PomPom. Hozzáteszem itt már mindenki annyira el volt készülve az erejével, hogy a seggén vette a levegőt. A következő 5 percünk leginkább a hősies védekezésről szólt, melyet az idősebb Bak tábornok dirigált a hátsó sorból. Petinek ezúton fejezném ki köszönetemet, amiért végig tűzben tartotta a gárdát, az utolsó percekben az ő ordításai mozgósították bennem az utolsó erőtartalékokat - ha nem szól, nem biztos, hogy visszaérek (inkább biztos, hogy nem...)

Sikerült kihúznunk a hátralevő perceket, így megvan a három pont.

Hatalmas gratula, mindenki a szívét-tüdejét a pályán hagyta. Ilyenkor azért a pár másodpercig tartó eufóriért éri meg az egész, ami a végén engem (is) elkapott. Most már nincs megállás, jövő héttől bedarálunk mindenkit - nagyobb létszámmal de ugyanilyen szívvel és hozzáállással.

Nálam a meccs embere a csapat, de Petit kiemelném, mert olyan erényét vette elő az utolsó percekre, amit eddig nem csillogtatott - kijött belőle az állat :)

A Gringók megnyerték az üzleti ligában a BL-t! Ezúton is gratulálok!
(mostantól minden energiával csak a csütörtökre lehet fókuszálni skacok:) )

Ebben sajnos megint több volt...

A bajnokság 3. fordulójában a korábbi eredményeik alapján az erősebb csapatok közé tippelt Nápoly FC csapatával játszottunk a számunkra nem annyira kedvező legkorábbi időpontban. Tomi hiányzott a csapatból, viszont nagy örömünkre bemutatkozott a csapatban TG és így már minden igazolt játékosunk lábában van néhány perc a Vidék ízéből... az első percek, vagy a délutáni napsütésnek vagy a HPeti 'hűdefehér 'autójáról visszaverődő fénysugaraknak köszönhetően elég álmosra sikeredtek, itt csak a szerencsének köszönhetjük, hogy továbbra is 1-1 kerek gombóc kacsintott vissza ránk a képzeletbeli eredményjelzőről. Ezután kicsit összeszedtük magunkat és mezőnyben teljesen kiegyenlített játék folyt. A félidő második felében azonban egy viszonylag egyszerű szögletvariáció után megszerezték a vezetést a Vezúviak. (később joggal lehetett az az érzésünk, hogy a képernyő jobb felső sarkában villogó R betű mellett az ismétlést vetítik le nekünk még 2-3 alkalommal) Ezt az előnyüket nem sokkal később megduplázták egy (ha jól emlékszem) jól eltalált közép távoli lövésből. (0-2) Közben mi is veszélyeztettünk, de sajnos HPeti balos rakétáit még nem sikerült finomra hangolni és a meccs folyamán 3 alkalommal is a kapufát forgácsolta szét.

Ezt követően sikerült visszajönnünk a meccsbe TG (szerintem) lövésnek szánt  egyébként tökéletes passzába sikerült beletennem a hivatalos bal lábam (1-2). Az egyenlítésünk az első félidőben Roli lábában maradt, aki az ellen kapusának és védelmének megzavarodását használhatta volna ki, de sajnos lövése az üres kapu mellé ment.

Fordulás után több alkalommal is veszélyesek voltunk, de a szerencsével sajnos hadilábon álltunk. Ahogy ez lenni szokott, a digók ezt meg is büntették és ők bezzeg majd tökéletes helyzetkihasználásukkal és 2 gyors góllal majdnem eldöntötték a meccset (1-4).

Becsületünkre legyen mondva, nem adtuk fel és visszaküzdöttük magunkat. Először az ellenfél kapusának passzát sikerült levadásznom és a kapuba pöckölni, majd a nem túl jól visszapörgetett labdámat Roli nagyon harcosan, az emberével együtt (úgy emlékszem megpattant kicsit) bombázta a kapu bal oldalába (3-4).

Az ezt követő percekben megint elhihettük, hogy lehet pontszerzés ebből a derbiből, HPeti mellett Huba is behúzhatott egyet a kapufa rubrikába, azonban sikerült újabb elképesztő rövidzárlatot produkálnunk és nagyjából 1 perc alatt újra végignéznünk a korábban már közelről csodált szögletvariációt kialakítva ezzel a legendás, de számunkra ezúttal keserű végeredményt. (3-6)

Kezdő: Krisztián (Muslera) - TG, Tsabee, Laci, Huba, HPeti

Cserék: Roli, BPeti

Végül engedjetek meg egy kis személyes eszmefuttatást. Úgy gondolom, h 3 meccs után nem elvárható, hogy támadásban sziporkázzunk és hibátlan, kombinatív játékkal rukkoljunk egyből elő. Ettől függetlenül az erősségeinkre játszva, próbálunk HPetinek lövőhelyzeteket teremteni és ezen túl is még meg vannak a lehetőségeink 3-4 alkalommal a kapu előtt és szerintem 5-6 rúgott góllal (még, ha volt közte szerencsés is) meccseket kell nyernünk. A védekezésünk viszont sajnos az esetek többségében még nagyon instabil és ezen a területen kevésbé van szükség az összeszokottságra. Ami szerintem hiányzik, Muslerától és a védőktől (valamint a cseréktől) még határozottabb irányítása a többieknek illetve az elől és a középpályán védekezőktől több segítség és főleg a emberük végigkövetése az ellen akcióinak során.

DE! Elkeseredésre semmi ok, hiszen jó kis társaság van kialakulóban, a bajnokság az eddig látottak alapján az ellenfeleinket tekintve elég jó színvonalat képvisel; a meccsek korrekt, sportszerű keretek között zajlanak és nem utolsósorban Huba közel lakik a pályához...

Jövő héten javítunk!

P

Megint négyet kaptunk, igaz, most ugyanennyiszer mi is beköszöntünk odaát.

Csere nélkül mentünk neki az ütközetnek, így mindenkinek be kellett osztani az erőtartalékait. Ellenfelünk a kezdéskor még kevesebb emberrel rendelkezett pár percig, talán ha az elején a torkuknak ugrunk, akkor berámolhattuk volna a vezető találatot, de ez a taktika ugye az ATP tartalékok idő előtti kiürüléséhez vezetett volna, így mindkét oldalon viszonylagos nyugalommal indultunk neki az ütközetnek.

Krisztián gondoskodott a retro hangulatról, amúgy Grosics módjára, kesztyű nélkül védte végig a meccset :) Az első percek álmoskás játékát az ellenfelünk törte meg egy góllal (időközben teljes létszámra duzzadtak...). Hamar jött a válasz, Roli bedobását Huba fejelte a kapura/kapusra, akinek sikerült valahogy beszerencsétlenkedni a játékszert, így ismét egál volt. Aztán megint odaátról jött a következő találat, Csabi rúgott földbe egy felpassznál, a fanatics rutinos öregjei pedig könnyűszerrel vitték gólig a 2-1 elleni szituációt.

Hál' istennek erre is volt válaszunk: Tomi ugratta ki remekül (jobb külis ívelés) Csabit, aki 7-8 méteren egyből a levegőből félfordulattal célozta meg a kaput, a lövésbe még beleért a kapus, azonban az újabb egyenlítő találatot nem sikerült megakadályoznia. (2-2). Ha jól emlészkem, akkor az első félidőben már nem változott az eredmény.

A második etapban aztán megint a megszokott menetrend szerint a túloldalról jött a gól, egy kapu előtt keveredést követően ellenfelünk nyurga embere szép találattal lőtte ki a hosszút legnagyobb bánatunkra...(2-3). A védekezést egyébként nem sikerült jól szerveznünk, ebben én is ludas vagyok, hiszen bár megbeszéltük, hogy ketten Csabival fogunk hátul vitézkedni, a vérem mégis vitt előre. Ennek mondjuk egyszer meg is lett az eredménye :) Egy hátsó labdaszerzést követően "megiramodtam" vagy inkább "lendületbe jöttem" a pálya bal oldalán, leszállt a lila köd (Csabi már a saját térfelünkön biztos volt, hogy ebből nem lesz passz:) ), a kicsit hosszan megtolt labdára azonban az ellenfelünk kapusa rossz ütemben jött ki, így viszonylag kiszorított helyzetből sikerült elpöcizni mellette a labdát, ami az újabb egyenlítőt jelenetette. (3-3)

És ekkor olyan történt, ami ezen a meccsen még nem, nevezetesen megszereztük a vezetést! Tomi kavart a középpályánál, valahogy sikerült lövőhelyzetbe kerülni, a kipattanó löketre Roli csapott le, és közelről szerezte meg a vezető találatot! Én üvöltöttem egyet, mert éreztem, hogy egyébként jobbak vagyunk, és meglehet a meccs, nagyon kellett ez a gól...(4-3)

Védekezési hiányosságaink azonban sajnos újabb gólra predesztináltak bennünket, ezúttal Hubáról lőtték az egyenlítő találatot, melynél a kilencesről eleresztett lövés talált utat a lábak erdejében a kapuba - szegény Krisztián nem sokat láthatott belőle...(4-4)

Azt hiszem mindenki egyetért abban, hogy ez egy abszolút nyerhető meccs lett volna, még így is, hogy nem volt cserénk. Ha lett volna, akkor egy fokkal könnyebben :)
Korrekt volt az ellenfelünk is, nem voltak nagy csörték, bár az első sárga lapunkat Csabi azért összeszedte :)

Még mindig keveset beszélünk, Krisztián nyugodtan irányíthatsz a ketrecből, ha látod, hogy lóg az ember. Többet kellene beszélnünk, talán  a passzoknál is változatosabb kombinációkkal kellene előrukkolnunk - de azt hiszem ez az együtt töltött percekkel megjön majd, csak idő kérdése.
 

The last but one...

 Az első meccs.

Tipikusan úgy sikerült, hogy az eredmény nem tükrözi a pályán eltöltött percek alapján a csapatok egymáshoz viszonyított erejét. Az persze már az elején látszott, hogy ellenfelünket nem a tegnapi vihar terelte össze egy pajtába, így begyakorolt figuráikat próbálták meg végigvinni a meccsen több-kevesebb sikerrel. Természetesen nálunk is lesz mit helyre tenni, de ez így is van jól, én legalább is nem vártam, hogy legyaluljuk az ellent mindjárt az első találkozón. A meccs elejétől odaát volt többet a laszti, mi megpróbáltunk valahogy megtalálni a saját játékunkat, azonban jelentős erőket emésztett fel a védekezés összeszervezése és a visszaérések. Krisztián remekül helyt állt a ketrecben, jó formáját reméljük a többi meccsen is hozni fogja. Az első gólunkat Roli szerezte meg, sajnos azonban rossz kaput vett célba, egy felszabadítási kísérlet során "beakadt" a lába a lasztiba, ami aztán a saját hálónkba vándorolt. Tegyük hozzá, hogy ha ő nem ér bele, akkor mögötte a csatár biztosan megteszi.

Az egygólos előny sokáig időzött az eredményjelzőn, de tegyük hozzá, hogy ha a helyzetkihasználásunk nem alulról közelíti a 0-át, akkor két-három gólt mi is hozhattunk volna az első etapban, HP-nek, Tominak is voltak helyzetei, de valahogy nem sikerült beerőszakolni a bogyót a helyére, így a második játékrészre egygólos hátránnyal fordultunk.

Hogy azért nekünk is meglegyen a szezonbeli első találatunk, arról Roland gondoskodott, akinek 10m-ről eleresztett egészséges lökete talált utat a hálóba, egalizálva így az eredményt.(1-1)

Roli helyzetén kívül BP is egy rövid kapufával borzolta az idegeinket, de a vezető találatot nem sikerült összehoznunk. sőt. Huba hagyta elég balf*sz módon, hogy leforduljanak róla, ellenfelünk pedig nem hibázott. (1-2). Ekkor még megpróbáltunk az utolsó energiáinkból (nekem bizonyosan nem volt több naftám..) összehozni még egy gólt, de Roli hátul utolsóként eladta a lasztit, Krisztián pedig nem tudott mit tenni a kiszolgáltatott helyzetben. (1-3). A lefújás előtti pillanatban az összeomló védelmünk még egy góllal ajándékozta meg az ellent, kialakítva így azt 1-4-es végeredményt.

Összeségében:
 

- a védekezésünket helyre kell tenni. Csabi és Huba biztosan hátvéd lesz a következő meccsen
- helyzetkihasználáson is van mit csiholni
- többet kell beszélni; odabent és a cserepadon is

 

Jó lesz ez. Többet figyelünk egymásra, nagyobb lesz a bizalom, és jönnek is az eredmények. Roland és Krisztián játéka volt kérdéses a meccs előtt, hiszen ők voltak a "sötét lovak". Úgy gondolom, hogy mindketten remekül játszottak, remélem mindig a csapat rendelkezésére tudnak majd állni, mert szükség lesz rájuk.

Gratula illet mindenkit, csütörtökön este 7-től következik az újabb akadály...(hogy egy kis áthallással éljek:) )

 Sportriporterünk az első meccs előtt készítette el az újabb igazolások képeit :)
Hamarosan összefoglaló is felkerül.

 Újabb mez került átadásra. Sajnos a biztonsági intézkedések miatt, csak a GM adhatta át az új mezt, ezért csak külön kép készült :)

Nagy az öröm Rolinál is :)

A X.kerületi paparazziknak sikerült lefotózniuk az ünnepélyes mezátadást, melynek képeit most megosztjuk a nagyszámú érdeklődővel :)

• - 2x20 perc futóóra
• - Dobásnál 3m-t kell hagyni
• - Szabdrúgásnál 5m-t
•  -Piros és sárga lap is van
• - A meccsek kezdésénél várakozási idő nincs !
• - A pályán hangoskodó játékosokkal, Illetve csapattal szemben szigorúan fellépünk. A játékvezetőt csak a csapatkapitány szólíthatja meg, más játékos által történő megszólítás, vagy szóbeli inzultálás ( ideértve a pályán kívül tartózkodó cserejátékosokat is) azonnali 2 perces kiállítást von maga után
• - A mérkőzések halasztására van lehetőség, a halasztani szándékozó csapat 8500.-ft.-ot köteles kifizetni a mérkőzés eredeti időpontja előtt egy héttel! Egy bajnokságban maximum 2 halasztást lehet kérni. A harmadik eset automatikus kizárást jelent
• - Elmaradt mérkőzések szankciója: egy héttel előre bejelentett – nincs büntetőpont, egy héten belül bejelentett – 10 büntetőpont nem bejelentett – 20 büntetőpont. A 40 büntetőpontot összegyűjtő csapatot szigorúan kizárjuk.
  
   

Büntetőpont táblázat 

Az első poszt :)

Mindjárt fel is teszem a soroslásunkat.