Új álompár született! A Vidék Íze és a győzelem íze végre egymásra találtak :) (by Peti)
Megvan tehát az első győzelem, igazán megküzdöttünk érte - lássuk a történéseket.
Krisztián-Csabi-B.Peti-Roli-Tomi-Huba
A históriához hozzá tartozik, hogy csere nélkül kellett végignyomni a találkozót, mivel Peti és Laci döntőt játszott az üzleti ligában. Krisztián szokás szerint angolosan érkezett, sípszóra. Ez már lassan védjegyévé válik, amint nekem is a kapuban történő bemelegítés :)
A kezdő sípszót követő percben mindjárt sikerült helyzetet kialakítani, a keresztben beinduló Huba elé Csabi tálalta remekül a játékszert, az átvétel után jött is a lövés, az ellen kapusa azonban magabizztosan hárított - minket kicsit lendületbe hozott, tudattuk magunkkal és az ellenfelünkkel is, hogy itt bizony van keresnivalónk. Mindenkin nagyon érződött a nyerni akarás, azonban ez sajnos sokszor erőlködésbe fordult át, jópár esetben hiányzott a kellő higgadtság, pontosság. Nagyon be akartuk passzírozni a vezető találatot, persze vigyázva arra is, hogy az erőnléttel jól sáfárkodjunk. Védekezésben először tudtunk megsüvegelendően helyezkedni, a támadásépítésben történő apró hibák azonban sokszor idegesítőek voltak, gyakran kiabáltunk a másikkal, ami nem szokott semmi jóra vezetni. Ez azonban átragadt az ellenre is, ők is a másikban látták a helyzeteik elmaradását, így az első félidő végére idegileg felspannolva, de gólok nélkül fordultunk.
A második etapban aztán sikerült összekapni magunkat, jobban összpontosítottunk így egyre másra jutottunk el gólhelyzetig, de a vezető találatig kapufákkal volt rögösre kövezve utunk :) (Huba nagyon szerette eme estén a pepita alumíniumot). Aztán egy támadásnál Tomi vette észre az emberéről leváló Hubát, remekül - amúgy Iniestásan - tekerte be a védő mögé-támadónk elé a bogyót, az akadály másik őskövület csatára pedig kapásból kilőtte a hosszú alsót. (1-0)
Ellenfelünk a gólt követően mintha magasabb sebességre kapcsolt volna, támadásaik azonban rendre elhalt a védőfalunkon, az ebből induló kontráinkban pedig végig benne volt a gól, Roli remek keresztpasszát azonban sikerült megint kapufára tennem...(remélem a következő meccseken ezek majd befele pattannak). Tomi azonban nagyon érezte a belsős megoldásokat ezen estén, mely egy újban gólban manifesztálódott: szabadrúgáshoz jutottunk az ellenfél kilencese magasságában, melyet Csabi trükkösen legurított Tominak, aki kíméletlenül pókhálózta ki a bal felső sarkot - szépségdíjas megoldás volt, remélem benne lesz az esti CNN összefoglalóban :) (2-0)
A vége előtt öt perccel az ellenfélnek sajnos sikerült visszakapaszkodnia a meccsbe: egy rosszul sikerült szögletet követően nem sikerült visszarendeződnünk, a létszámfölényt pedig több-kevesebb szerencsével gólra váltotta a PomPom. Hozzáteszem itt már mindenki annyira el volt készülve az erejével, hogy a seggén vette a levegőt. A következő 5 percünk leginkább a hősies védekezésről szólt, melyet az idősebb Bak tábornok dirigált a hátsó sorból. Petinek ezúton fejezném ki köszönetemet, amiért végig tűzben tartotta a gárdát, az utolsó percekben az ő ordításai mozgósították bennem az utolsó erőtartalékokat - ha nem szól, nem biztos, hogy visszaérek (inkább biztos, hogy nem...)
Sikerült kihúznunk a hátralevő perceket, így megvan a három pont.
Hatalmas gratula, mindenki a szívét-tüdejét a pályán hagyta. Ilyenkor azért a pár másodpercig tartó eufóriért éri meg az egész, ami a végén engem (is) elkapott. Most már nincs megállás, jövő héttől bedarálunk mindenkit - nagyobb létszámmal de ugyanilyen szívvel és hozzáállással.
Nálam a meccs embere a csapat, de Petit kiemelném, mert olyan erényét vette elő az utolsó percekre, amit eddig nem csillogtatott - kijött belőle az állat :)
A Gringók megnyerték az üzleti ligában a BL-t! Ezúton is gratulálok!
(mostantól minden energiával csak a csütörtökre lehet fókuszálni skacok:) )
